Sziklakertek

A sziklakertek a hegyvidéki, sziklás tájak hangulatát varázsolják a kertbe. A sziklakerteket két fő csoportba sorolhatjuk: mértani- és tájképi sziklakertek. A mártani sziklakertek épített jelleggel bírnak, ilyen például a kőlapos út, kerti lépcső vagy szárazon rakott támfal, melyetek sziklakerti növényekkel teszünk „élettelibbé”, jellegzetessége tehát a szabályossag. A tájképi sziklakertek a hegyvidéki tájat hozzák el kertünkbe, mely szikla, kibúvásos szikla lenne, melyet már a növények az évek során tették magukévá.

„A kő csak a sziklakertek keretét adják meg, tartalommal a növények töltik meg azt. Fontos, hogy a kertben csak egyféle (esetleg kettő) kőzetet használjunk. A sziklakerti növények többsége fényigényes ezért építsük napos, nyílt helyre. Sose használjunk az építés során kis köveket!

Növényanyagát tekintve törekedjünk a szárazságtűrő fajok választására. Mivel a sziklakertek nem kapnak öntözőrendszert illetve kézi öntözést sem, így kevésbé vízigényes növények illenek a képbe. A tájképi sziklakertek, mint már fent említettem, a hegyvidéki tájakat idézik elő. Éppen ezért szabálytalan alakú, fejtéssel vagy rombattással kitermelt kőzeteket alkalmazzuk. Növényanyagát nézve ültessünk minnél terlyedőbb tövűévelő növényeket, esetleg törpe örökzöldeket. Például: évelők közül a pázsitviola (Aubrietia sp.), kőtörőfű(Saxifraga sp.), kökörcsin (Pulsatilla grandis), varjúháj Sadum sp.), vagy kövirózsa (Sempervivum tectorum), örökzöldek közül pedig a Pinus mugo ‘Pumilio’ például. Ezek ellentéteként fűrészelt vagy sima felülettel rendelkező kövekből áll a mértani sziklakert. Az eltulzott szögletességet, szabályosságot a növények oldják valamely szinten, de a növényanyagát is nézve a folyamatos nyírás miatt nem számottevő a mértaniság enyhítése. Növényei lehetnek pl. a kakukkfű(Thymus sp.), kövirózsa (Sempervivum tectorum) vagy a törpeszegfű(Dianthus sp.).