Gyeptápozás

A fű a gyökerén keresztül veszi fel, oldott formában, a neki szükséges tápanyagokat. Ezért fontos a mindig nedves közeg a gyökérzeténél, de figyeljünk oda, hogy ne nagy mennyiségű öntözést kapjon egyszerre, mert az a tápanyagok kimosódásához vezet. A rendszeres nyírással eltávolítjuk a növényzet hajtásának legalább a felét, melyet a növény újra növeszt. Ehhez termmészetesen tápanyagokra van szükség. A legfontosabb anyagok: a Nitrogén (N), a Foszfor (P) és a Kálium (K), valamint nem mellékelhető a Magnézium (Mg) és a Vas (Fe). A N (Nitrogén) a zöld növényi részek és a vegetatív részek fejlődését befolyásolja. A P (Foszfor) és a K (Kálium) a sejtosztódásra és a szaporítószervek fejlődésére hat. Ezen felül pedig a K növeli a növény betegségekkel szembeni ellenálló képességét is, valamint szabályozza a vízháztartást is. Látszólag tehát a N a legfontosabb makroelem, de nitrogéntúlsúlyos állapotban a fűfelületek egészségi állapota romlik, ezért az optimális és kiegyensúlyozott N:P:K = 3:1:2 arányt kell betartani.

A tápanyaghiány tünetei lehetnek:
– Kezdetben a hajtásnövekedés marad vissza, fakó zöld leveleit messziről is észre lehet venni. Előrehaladott állapotban azonban gyepsűrűség kikopik és a levelek elszááradnak majd elhalnak, ez a nitrogénhiány.

– Elösször a levelek sötétzölddé vállnak és felnyúlnak, majd később vörösödő leveleket kapunk, melyek nemsokkal később elszáradnak, ez a foszfor hiány.

– Néhol puha, konyult leveleket láthatunk, majd a levélszélek megperzselődnek, összesodrónak majd elbarnulva elhalnak, ezt nevezzük kálium hiánynak.

A tápanyagutánpótlás alap szabályai közé tartozik, hogy minél inkább egyenletesebben kapja a tápanyagokat a fű, ezért gyeptrágyaszóróval és ne kézzel történjen a kijuttatás, és azt is inkább féldózissal, de átfedéssel tegyük. Sohase a gyepen töltsük után a szórókocsit. Mindennképp öntözzük be a tápanyagkijuttatás után területet.