Rózsák növényvédelme

Általánosságban a rózsákról elmondható, hogy kedvelik a levegős, ámde mindig nedves talajt. Magas a napfényigényük, s mindezek együttes hatására tudnak csak színpompás virágukkal díszíteni. Igen tápanyag igényesek, ezért tavasszal és ősszel szerves trágyát (azaz szarvasmarha trágyát) vagy az ezt kiváltó, tartós hatóanyagú, komplex műtrágyát dolgozzunk nekik a talajba. A vadrózsa fajok mind ellenállóak, viszont a nemesítéssel létrejött fajok sajnos kényesebbek a kártevőkkel és kórokozókkal szemben. Pont emiatt rengeteg törődésre és folytonos növényvédelemre szorulnak. A következőkben leírjuk, hogy hogyan is tudjuk a rózsák szépségét. Az egyik legelterjedtebb vírus, a rózsa mozaik vírusos megbetegedése. (Rosa mosaic virus). Ez a betegség a torzult növényi részekről s a növekedési zavarokról ismerhető fel. A virágszirmok színe fakóvá válik és kis, mozaikos foltok képződnek rajtuk. Ezt a vírust megelőzéssel, illetve a már fertőzött növényi részek eltávolításával szüntethetjük meg.

A másik betegség, amit fontos, hogy felismerjünk, az a lisztharmat. (Sphaerotheca pannosa var. Rosae). Ez a gombás megbetegedés a csapadékos, párás, ámde meleg időben jelentkezik, általában május-június és augusztus-szeptember hónapjaiban. Eme kórokozó kezdetben a bimbókon okoz elhalásokat, a virágok ki sem tudnak kinyílni. További tünetek csak ez után jönnek: fehéres, lisztes bevonatot képez a levél fonákán  illetve színén, majd a levél össze is penderül. A virágok ekkor sem tudnak pompába borulni. Ezért fontos, hogy a rózsaágyást szellősen ültessük, hiszen ezek a kórokozók nem szeretik a szél suhallatát. Védekezni ellene metszéssel, azaz a beteg részek eltávolításával lehet vagy különböző vegyszeres kezelésekkel. Ajánlott szer például a Karathe vagy az Amistar, de közterületeken kizárólag csakis a Fundesol nevezetű szer engedélyezett.

A következő nagyon elterjedt betegség a rózsarozsda. (Phragmidium mucronatum). Összefüggéstelen, pirinyó foltok keletkeznek a levélen, melyek rozsdabarna színűek. Ez a betegség akár teljes lombvesztést is okozhat. Védekezni ellene igen könnyű, az ősszel lehullott leveleket gyűjtsük össze alaposan, majd égessük is el. Tegyük ugyanezt a megbetegedett növényi részek eltávolított ágaival is. – Ezzel elpusztítjuk a fertőzési forrásokat, s az áttelelő képletek tavasszal nem károsítják meg újra a rózsákat.

A rózsák legártalmasabb, aprócska, igen szívós kártevői azonban mégis inkább a levéltetvek, melyek latin neve, hogy szakszavakkal is éljek a Macrosiphum rosae. Ezen élősködők színe zöld, s lehetnek szárnyasak, illetve szárnyatlanok is. A fiatal hajtásokon, a virágokon és a bimbókon is megjelennek telepeket alkotva, mely által rengeteg tápanyagot vonnak el a növénytől. Megjelenésük után, elsősorban olajtartalmú szerekkel védekezzünk ellenük! Ilyen például a Vektafid nevezetű szer, de alkalmazható még a Decis, az Actara, vagy a Chess rovarölő szer is.

De nem csak a különféle rovarokra, gombákra vagy vírusokra kell felhívnom a figyelmet! A gyomok elleni folyamatos harc nem elhanyagolható szempont ugyanis. Legjobb módszer erre a kézi kapálás, gyomlálás. Itt a geotextillel és/vagy fenyőkéreggel való megoldást nem javasoljuk, hiszen, mint már fenn említettem a laza, szellős talaj érdekében és a trágyázások során több talajmunka is ajánlott a rózsák körül, a rózsaágyásokban. Persze a gyomok kiszorításában is vannak kiskapuk, ha éppen nem tudunk megfelelően odafigyelni rózsáinkra a munkaidőnk vagy más elfoglaltságok miatt, akkor használhatunk szelektív gyomirtót, mely a növényre nem ártalmas, csakis az egyszikű gyomokra hat ki. Ilyen például a Fusilade nevezetű szer. Vagy ültessünk erőteljesebb, tömött, sűrű hajtásrendszerű rózsa fajtákat, melyeknek jó gyomelnyomó képességei vannak.